v bomlásért felelős erő, amely lehetővé teszi az atomok átalakulását más atomokká.
Az univerzumot különböző méretű és típusú struktúrák alkotják, beleértve a galaxisokat, csillagokat, bolygókat, holdakat, aszteroidákat és üstökösöket. A galaxisok hatalmas csillagrendszerek, amelyek több milliárd csillagból állhatnak. A csillagok forró, világító gázgömbök, amelyek saját fényüket bocsátják ki. A bolygók a csillagok körül keringő szilárd vagy gáznemű testek, amelyek nem bocsátanak ki saját fényt. A holdak a bolygók körül keringő szilárd testek, amelyek nem bocsátanak ki saját fényt. Az aszteroidák a Naprendszerben található szilárd testek, amelyek általában kisebbek a bolygóknál. Az üstökösök a Naprendszerben található jégből és porból álló testek, amelyek hosszú, csóvaszerű farkat húznak maguk után.
Az univerzum folyamatosan tágul és hűl. A tágulás sebessége növekszik, ami azt jelenti, hogy a galaxisok egyre gyorsabban távolodnak egymástól. A hűlés azt jelenti, hogy az univerzum átlagos hőmérséklete folyamatosan csökken.
Az univerzum eredete és sorsa még mindig rejtély. A legtöbb tudós úgy véli, hogy az univerzum körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az ősrobbanásnak nevezett esemény során. Az ősrobbanás egy forró, sűrű állapot volt, amelyből az univerzum tágulni és hűlni kezdett.
Az univerzum jövője bizonytalan. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az univerzum örökké tágulni fog, míg mások úgy vélik, hogy végül összehúzódik és összeomlik egy szingularitásba. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az univerzum végül hőhalálban hal meg, amikor az összes energia eloszlik, és az univerzum hideggé és sötétté válik.
