, amelyet évezredek óta vitatnak filozófusok, teológusok és tudósok. Bár nincs konszenzus a lélek pontos természetéről, számos meghatározás és elmélet létezik.
**Filozófiai megközelítések**
A filozófusok a lelket gyakran az elme vagy a tudat nem fizikai aspektusaként határozzák meg. Platón szerint a lélek halhatatlan és a testtől függetlenül létezik, míg Arisztotelész azt állította, hogy a lélek a test formája és célja. René Descartes a lelket a gondolkodó dologként definiálta, amely a testtől elkülönül.
**Teológiai megközelítések**
A legtöbb vallás elismeri a lélek létezését, amelyet gyakran az emberi lét szellemi vagy isteni aspektusaként tartanak számon. A kereszténységben a lélek halhatatlan, és a halál után a mennybe vagy a pokolba kerül. A hinduizmusban az atman, vagy lélek, a Brahmannal, vagy az istenivel való egy.
**Tudományos megközelítések**
A tudománynak nehézségei vannak a lélek fogalmának mérésében vagy megfigyelésében. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy a lélek a tudat vagy az agyi aktivitás egy formája lehet. Mások úgy vélik, hogy a lélek egy nem fizikai entitás, amely a testen kívül létezik.
**Jellemzők**
A léleknek számos jellemzőt tulajdonítanak, többek között:
* Tudatosság
* Érzések
* Gondolatok
* Szándékok
* Szabad akarat
**A lélek célja**
A lélek célja különböző nézőpontok szerint változik. Egyesek úgy vélik, hogy a lélek célja az, hogy egyesüljön az istenivel, míg mások úgy vélik, hogy a lélek célja az, hogy tapasztalatokat szerezzen és fejlődjön. A lélek célja végül is személyes hit és filozófiai nézőpont kérdése.
