öld egyetlen természetes műholdja, amely 384 400 km-re kering bolygónktól. Átmérője 3474 km, ami a Föld átmérőjének körülbelül 27%-a. A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
**Geológia**
A Hold felszíne nagyrészt kráterekkel borított, amelyek az aszteroidák és meteoritok becsapódásai által keletkeztek. A holdfelszínen két fő típusú terep található: a világosabb, felföldnek nevezett területek és a sötétebb, síkságnak nevezett területek. A felföldek idősebbek és kráterekkel sűrűbben borítottak, míg a síkságok fiatalabbak és kevesebb kráter található rajtuk.
**Atmoszféra és víz**
A Holdnak nincs jelentős légköre, és felszínén nincs folyékony víz. A Hold felszínén azonban vízjég található a kráterek árnyékos területein.
**Mozgás**
A Hold szinkron forgásban van a Földdel, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé. A Hold keringési periódusa 27,3 nap, ami megegyezik a forgási periódusával.
**Fázisok**
A Hold fázisai a Földről látható megvilágított terület változásai. Amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, akkor újholdnak nevezzük, és nem látható a Földről. Amikor a Hold a Föld túloldalán helyezkedik el, akkor teliholdnak nevezzük, és teljes mértékben megvilágított. A telihold és az újhold között a Hold áthalad a növekvő és a fogyó hold fázisain.
**Tengeri árapályok**
A Hold gravitációs ereje jelentős hatással van a Föld óceánjaira. A Hold gravitációja az óceánokban dagályokat és apályokat okoz. A legnagyobb árapályok akkor fordulnak elő, amikor a Hold újhold vagy telihold fázisban van.
**Űrkutatás**
A Hold az emberiség első célpontja volt az űrkutatásban. 1959-ben a szovjet Luna 2 űrszonda lett az első űreszköz, amely elérte a Hold felszínét. Az első ember, aki a Holdra lépett, Neil Armstrong volt 1969-ben az Apollo 11 küldetés során. Azóta számos más űrszonda és űrhajós járt a Holdon.
