ember, aki a gyógyászat egy adott területén szerzett speciális képzésben és tapasztalatban részesült. A szakorvosok jellemzően egy adott betegségcsoportra, szervrendszerre vagy kezelési módszerre specializálódnak.
A szakorvosképzés általában egy alapképzésből, majd egy rezidensprogram elvégzéséből áll. Az alapképzés általában négy évig tart, és az orvostudomány alapjait oktatja. A rezidensprogram további három-hét évig tart, és a szakorvos jelölt gyakorlati tapasztalatot szerez a választott szakterületén.
A szakorvosok széles skálájú egészségügyi problémákkal foglalkoznak, többek között:
* Belgyógyászati betegségek
* Sebészeti betegségek
* Szülészeti-nőgyógyászati betegségek
* Gyermekgyógyászati betegségek
* Idegsebészeti betegségek
* Bőrgyógyászati betegségek
* Szemészeti betegségek
* Fülészeti-gégészeti betegségek
A szakorvosok fontos szerepet játszanak az egészségügyi ellátásban, mivel rendelkeznek a szükséges tudással és képességekkel ahhoz, hogy diagnosztizálják és kezeljék az összetett egészségügyi problémákat. A szakorvosok együttműködnek más egészségügyi szakemberekkel, például háziorvosokkal, ápolókkal és gyógyszerészekkel, hogy átfogó ellátást nyújtsanak a betegeknek.